Lakásfelújítás házilag – mikor hívjunk szakembert, mit tudunk megcsinálni mi magunk?

0
587

A lakásfelújítás nem csak időigényes, de roppant költséges mulatság is; ha egy kicsit nem figyelünk oda, a számla máris egymillió felé kúszhat. Vannak viszont olyan feladatok, amiket mi magunk is el tudunk végezni, ha egy kicsit utánajárunk, így csökkenteni tudjuk a költségeket. Lássuk, hogyan is kell lakást felújítani okosan és költséghatékonyan!

Mint minden nagyobb méretű munkálatot, így a lakásfelújítást is alapos tervezéssel érdemes kezdeni. Ebben a fázisban felmérjük lakásunkat, eldöntjük, hogy hol és milyen jellegű munka szükséges. Ezután mérlegelhetünk, hogy mi az amit meg tudunk csinálni magunk és mi az, amihez feltétlenül szakembert kell hívnunk. Ha már tudjuk, hogy mit akarunk, kezdődhet a tájékozódás és ajánlatkérés, majd a büdzsé összeállítása.

Ezzel véget is ért a munka elméleti része, kezdődhet a meló! Ha újat szeretnénk valamiből, elkerülhetetlen, hogy előtte a régitől megszabaduljunk, az első feladatunk a bontás lesz. Noha egy fürdőszoba bontásához már érdemes szakembert hívni, ebben a fázisban is van olyan, amit némi időráfordítással mi magunk is meg tudunk csinálni.

Klasszikus feladat például a régi tapéta leszedése. Ehhez nem lesz másra szükségünk, mint egy nagyobb ecsetre, egy spaklira és egy vödör vízre. Az ecsettel vigyük fel a vizet a tapétára, majd kézzel vagy spaklival kaparjuk le. Ha ügyesen dolgozunk, akkor viszonylag nagy darabokban le tudjuk szedni, rövid idő alatt végezhetünk. Amire fontos figyelnünk, hogy a tapéta alatti glettelést lehetőleg ne bántsuk, mert akkor vagy nekiállhatunk glettelni vagy göröngyös felületre fog kerülni az új tapéta – ezt meg senki sem akarja.

A következő munkálatok mélyebb szaktudást igényelnek, tehát ha nincs ilyen szakképesítésünk, ezeknek semmiféleképpen ne álljunk neki egyedül. Ide tartoznak a kőművesi munkák, a hőszigetelés, a nyílászárók, a burkolás, a vakolás, illetve a villany-, gáz- és vízszerelés. Ezeknél sajnos nem érdemes megpróbálni megúszni a szakemberek hívását, mert ez könnyen kontármunkát vagy akár veszélyes hibákat eredményezhet.

Ha a munka nagyja már megvan, jöhetnek az utolsó simítások, a tapétázás és a festés. Ezt a két feladatot minimális utánajárással és néhány egyszerű szabály betartásával mi magunk is meg tudjuk csinálni.

Mind a két feladatnál fontos, hogy a bútoraink el legyenek távolítva a szobából vagy legalábbis le legyenek fedve, de ha már idáig eljutottunk, akkor ez valószínűleg már meg is történt. Mint minden más munkánál, itt is fontos, hogy ne az esküvői öltönyünkben dolgozzunk, ugyanisa festéktől kezdve a ragasztón át minden rá fog tapadni ruházatunkra.

A tapétázás talán az egyszerűbb, ennek csupán két aranyszabálya van: ne sajnáljuk a tapétaragasztót és precízen illesszünk.

A festés már egy nagyobb odafigyelést igénylő feladat. Érdemes legalább kétfajta eszközt használnunk, amivel felvihetjük a festéket; egy hengert a nagyobb felületeknek és egy ecsetet a kisebb, nehezebben hozzáférhető részek eléréséhez, illetve a hibák javításához.

Végül a legfontosabb: mindig legalább két rétegben fessünk! Ha csak egy réteget viszünk fel, akkor szinte biztos, hogy foltos lesz az eredményt, ezeket pedig sokkal nagyobb meló egyesével kijavítani, mint másnap felvinni azt a második réteget!